|
9. Mágiatörténeti kérdések, avagy - vesszenek a koboldok!
2008.08.31. 15:44
Cím: I hate to disappoint you
Szerző: Zsuzsee
Kategória: nem anime, HP, Drarry
Szereplők: Harry Potter, Draco Malfoy, Ron Weasley, Hermione Granger, Neville Longbottom, Blaise Zambini, más szereplő, saját szereplő, Parvati Patil, Albus Dumbledore, Voldemort
Korhatár: 16
Figyelmeztetések: slash, szereplő halála, durva nyelvezet
Leírás: Harry Potter, a Kis Túlélő, világunk utolsó reménysége. De mi az ő utolsó reménysége? A barátai, természetesen. Azok, akik 11 éves kora óta mellette állnak. És ha minden hazugság volt? A lepel vészesen inog, ahogy Harry bizalma is. Barátból ellenség, ellenségből bizalmas, csalódások tömkelege, és a végső kérdés: van-e még valaki, aki igazat mond? Ötödik év. Drarry.
o0o0o0o0o0o
9.fejezet: Mágiatörténeti kérdések, avagy: vesszenek a koboldok!
A Három Seprű vendégei egy pillanatra az ajtóra emelték tekintetüket, hogy tanújai lehessenek a legfurcsább négyes fogatnak, akik valaha betették a lábukat Madam Rosmerta hangulatos kocsmájába.
Mert Draco Malfoy és Neville Longbottom már önmagukban is furcsák voltak egymás mellett.
De Draco Malfoy, Neville Longbottom és Harry Potter? És velük az az új diák a Durmstrangból?
De mint minden újdonság, ez is elvesztette varázsát abban a percben, ahogy a négyes helyet foglalt az egyik asztalnál a sarokban.
- Nem kellett volna megvárnunk Hermionét? – tette fel a kérdést Alex.
Harry vállat vont, miközben szemével a csinos kocsmárosnőt kereste. – Kit érdekel Hermione? Úgy értem, kit érdekel hogy hol találkozunk Hermionével – tette hozzá Neville kérdő tekintetét látva. – Szerintem simán megtalál minket.
- Szerintem is. – Draco közelebb húzódott Harryhez, és combját a griffendéleséhez nyomta.
- T-ti most... Ti most... jártok? – kérdezte Neville, miközben szemei ide-oda cikáztak a két fiún.
- Hát... Igen? – Draco kérdőn nézett Harryre, aki bólintott.
- Igen. – A szemüveges érezte, hogy a mellette ülő szőke megkönnyebbülten lazította el izmait. Csak nem izgultál, Draco Malfoy? – gondolta, és kezével végigsimított a mardekáros combján, egészen fel az ágyékáig.
Draco megremegett, ahogy Harry keze kényes területre ért, de mielőtt szóvá tehette volna, a griffendéles visszahúzta a kezét, és mosolyogva fordult az éppen lefékező Madam Rosmerta felé.
- Mit hozhatok fiúk? – kérdezte a nő, és elővette jegyzetfüzetét.
- Én egy vajsört kérek.
- Én is.
- Akkor én egy... – Draco elgondolkodott. – Három Seprű turmix!
- Nekem is.
- Rendben. Pár perc türelem, srácok! – Madam Rosmerta átverekedte magát egy csapat mogorva kobold között, akik citromsárga talárt viseltek, és hangosan panaszkodtak az asztalok méretére.
- Na és mondd csak Nev – fordult Draco a megszeppent fiúhoz -, melyik a kedvenc tantárgyad?
- Nev? – kérdezte Harry megrökönyödve.
- A k-kedvenc tantárgyam? – Neville nagy szemeket meresztett a szőkére. Valószínűleg nem tudta eldönteni, hogy ő álmodik, vagy Dracónak van valami súlyos agyi sérülése. – A gy-gyógynövénytan.
- Te Neville – Alex közelebb hajolt hozzá. – Miért dadogsz folyton?
A griffendéles fiú lehajtotta a fejét. – M-mert félek M...Malfoytól.
Draco gúnyosan horkantással fordult Harryhez. – Ennyire ijesztő lennék?
- Csak amennyire általában, drágám – sietett megnyugtatni a fiú a mardekárost.
Draco kihúzta magát. – Na ugye.
- M-Malfoy... – Neville paprikavörös arccal meredt összekulcsolt kezére. – A-akkor te most n-nem is akarsz engem m-megátkozni?
- Úgy nézek ki, mint aki bármelyik percben előránthatja a pálcáját?
- Igen – vágta rá egyszerre három asztaltársa.
Draco keresztbe fonta a karjait a mellkasa előtt, és felsőbbrendű arckifejezéssel elfordította a fejét. – Uraim, elhatárolódom önöktől.
- Tegye azt, Mr Sparrow. DRACO TE NÉZEL MUGLI FILMEKET?! – Harry döbbenten nézett barátjára.
- Szoktam – vont vállat a szőke.
- Mit nem tudok még rólad, te Griffendélesek Réme?
- Az nem Piton? – nézett Neville értetlenül a szemüvegesre, mire az elnevette magát.
- Bocs Draco, Piton lenyúlta előled a címet – vigyorgott Harry. Draco belebokszolt a levegőbe.
- A fenébe... Akkor már csak a Hollóhátat és a Hugrabugot ijesztgethetem.
- Az épp elég lesz – veregette meg a szőke vállát együttérzően a fekete hajú. – Hol vannak már az italaink?
- Hozom már, hozom. – Madam Rosmerta idegesen pakolta a fiúk elé a poharakat. – Átkozott koboldok, hogy nekik semmi sem jó! A szék nem elég nagy, az asztal meg már túl nagy, a vajsör nem elég meleg, a koktél túl meleg. A pincér nem elég fürge, az én pálcám viszont elég fürge, és poháralátétté változtathatnám őket, még mielőtt annyit mondhatnának Gringott’s. – Azzal a nő hóna alá csapta a tálcát, és elviharzott.
Harry nagyot kortyolt vajsöréből. – Szerintem csinos poháralátét lenne belőlük...
- Az tuti – bólintott Draco.
Kinyílt a Három Seprű ajtaja, és egy sötétrózsaszín kabátba öltözött Parvati lépett be. Pár percig forgatta a fejét, mire észrevette Harryéket a sarokban.
A lány átverekedte magát a még mindig elégedetlenkedő koboldok, és a velük kiabáló Madam Rosmertán, majd megállt a fiúk asztalánál.
- Szia Parvati – nézett fel Neville.
- Szia Neville, Harry. – Dracót és Alexet csak egy pillantásra méltatta, és ismét Harryhez fordult. – Hermione üzeni, hogy sajnos mégsem tud lejönni Roxmortsba, mert az egyik hollóhátas lánynak kell segítenie a rúnatan-házijában.
A három fiú – Neville a vajsörére figyelt – egymásra pillantott.
- Kösz Parvati. – A lány bólintott, és elment.
- Neville... – Draco az asztalra könyökölt, és az immár teljesen nyugodt fiúra nézett. – Valamit el kell mondanunk neked...
~S~
Hermione, amint megérezte a hívást, üzent Harryéknek az éppen induló Parvatival, és visszarohant a hetedikre, a Szükség Szobájába.
Néhány perc múlva az ismerős sötét folyosón futott végig, és lihegve megállt a kilincs nélküli ajtónál. Halk kopogására az kitárult, ő pedig belépett, és letérdelt a kígyóarcú férfi széke előtt.
- Nagyúr.
- Ne haragudj, hogy ilyen hirtelen visszahívtalak, Hermione – mondta a férfi nyájas mosollyal -, de változott a terv. A köpenyre és a térképre hamarabb lesz szükségem, mint gondoltam.
- Mennyire hamar? – A lány nyelt egyet.
Voldemort mosolya kiszélesedett. – Holnap reggel.
- Holnap reggel?! – visszhangozta Hermione. – De uram...
- Holnap reggel. – Voldemort mindkét szót külön kihangsúlyozta. – Nem később.
- Értem, nagyuram. – Hermione felállt, és elindult kifelé.
- Bízom benned, Hermione – szólt utána Voldemort, még mielőtt a lány kilépett volna. A barna hajú bólintott, majd bezáródott mögötte az ajtó.
Holnap reggel... Az lehetetlen! Harry egy percre sem hajlandó megválni attól a vacak szövetdarabtól, sem attól a molyrágta pergamentől!
Nem mondta ugyan Voldemortnak, hogy a bájital megsemmisült (hogy hogyan, arra még a lány sem jött rá, de amint megtörténik, Hisztis Myrtle újfent búcsúzhat az életétől), de gyanította, hogy a Sötét Nagyúr már tud róla. Hermione nem volt a legjobb okklumentor, de a legkényesebb dolgokat képes volt elrejteni a kíváncsi szemek elől.
Ennek köszönheti, hogy Dumbledore még nem jött rá arra, ki is ő valójában.
De mit tegyen Harryvel? Ha ellopja, a fiú azonnal rájön, hogy ő volt, mert más nem férhet hozzá, Harry éjszakára is erős bűbájokkal látja el. Nem mintha ő, Hermione nem tudná hatástalanítani őket – fel is akasztaná magát, ha nem tudná - , de sajnos csak ő képes erre, ezért jönne rá egyből Harry.
Alex... Ő biztosan nem segítene, hiszen Draco legjobb barátja, Draco pedig szereti Harryt... Nem tenné meg vele.
Akkor már csak egy megoldás maradt.
Most majd kiderül, mennyire bízik bennem Harry – gondolta a lány, és felrohant a klubhelységbe.
~S~
Dumbledore nyugodtan üldögélt az irodájában, ujjait egymásnak támasztva. Kedélyesen nézte a vele szemben lógó portrékat, melyek a hajdani igazgatókat és igazgatónőket, valamint az iskola négy alapítóját, és elhunyt tanárait ábrázolták.
Nemrégiben heves vita alakult ki Hollóháti Hedvig, és a Roxfort egykori mágiatörténet professzora, Osier Pollard között a hetvenes évek (az 1870-es évek) oktatási rendszeréről. Hedvig kifogásolta, hogy az akkori mágiatörténet professzorok kihagyták az Alapítók gyermekkorának megismerését, Osier viszont kifejezetten örült, hogy azokban az években nem kellett sűríteni az anyagot, és még a Roxforti Négyek életét is bemagoltatni a diákokkal.
Dumbledore derűsen figyelte a két vitatkozó portrét, amikor hirtelen zöld lángok csaptak fel a kandallóban, és George Weasley lépett ki belőle.
A fiú érkezésére Hollóháti és Pollard portréja egyaránt elvonultak, hogy felkeressék a másik képkeretüket a mágiatörténet teremben, és ott folytassák szócsatájukat.
- Nahát, George, örülök, hogy látlak! – Az idős mágus felállt, és hellyel kínálta a vörös hajú fiút.
- Én is örülök professzor úr. Még jobban örülnék, ha nem ilyen okokból kellene felkeresnem.
- Milyen okból? – Dumbledore visszaült székébe, George pedig belesüppedt az egyik piros bársonyszékbe, melyek az igazgató asztala előtt álltak. – Csak nem megint Tom?
- De igen, uram. Ráv... – George hangja elcsuklott. Dumbledore előredőlt a székében. – Apa megkínozta Fredet a Cruciatussal. És Ginny... Megkapta a Jegyet.
Dumbledore nem szólt semmit, de szeméből eltűnt minden derű, és helyét átvette az aggodalom.
- Professzor úr... Ez így nem mehet tovább! Anya és apa belerángattak minket ebbe az egészbe, és most Ginnyt is belökik annak a szemétnek a kezei közé!
- Nyugalom, George. – A varázsló szemei elárulták, hogy ő sem teljesen nyugodt. – Sajnos Ginevrán már nem tudunk segíteni. Reménykedjünk, hogy Tom nem fogja őt veszélynek kitenni egyelőre.
- Egyelőre – morgott a vörös hajú. – És mi lesz utána? Bocsásson meg uram, de az a féreg mindenre képes, csak könyörületre nem. Ha rajta múlik, Ginny már holnap halott lesz! Hisz látja, uram: Ront is megölte, mert nem teljesítette a rá szabott feladatot.
- Még mindig nem sikerült kiderítenetek, mi volt Ron feladata?
George a fejét rázta. – Nem, de az biztos, hogy most Hermionénak kell megszereznie, amit Ron nem tudott.
- Áh, igen... Granger kisasszony. – Dumbledore megsimogatta hosszú, hófehér szakállát. – Úgy vélem ideje lenne figyelmeztetni Harryt és Mr Malfoyt.
- Malfoyt? – hökkent meg George. – Úgy érti, Draco Malfoyt? Lucius VIP Halálfaló Vagyok Malfoy fiát?
- Igen – bólintott a férfi. – Draco átállt. Lucius még nem tud róla, de gyanítom, a hírek gyorsabban terjednek majd, mint a futótűz: minden bizonnyal estére az ő fülébe is eljut. Értesítenünk kell a Rendet: Dracónak, és barátjának, a szintén halálfaló apával rendelkező Alekseinek fokozott védelemre lesz szüksége.
- Gondolja, hogy a Főhadiszállás megfelelő hely lesz? Sirius nem fog akadékoskodni?
Dumbledore szemében pajkos fény villant. – Fájdalom, de Sirius nincs olyan helyzetben, hogy bármi ellen is kifogást emeljen.
George halványan elmosolyodott. Felállt, és a kandallóhoz lépett. Belemarkolt a hopp-porba, és a kandallóba szórta. – Professzor úr, megtenné, hogy értesít, ha beszélt Harryvel? Szeretnék neki néhány dolgot megmagyarázni. – Az idős mágus bólintott, George testét pedig elnyelték a zöld lángok.
~S~
Neville, Draco, Harry és Alex a Szellemszállás egyik poros szobájában ücsörögtek, és éppen roppan elfoglaltak voltak. Miután Draco a fejébe vette, hogy beavatja Neville-t a dolgaikba, Harry indítványozására elhagyták a Három Seprűt, hogy valami nyugodt és embermentes helyen beszélgethessenek.
Jelenleg azonban nem tudták megfelelően kimeríteni a beszélgetés fogalmát, ugyanis Neville már a Ron-halálfaló szókapcsolat hallatán intenzív köhögőrohamot kapott. Draco lendületesen csapkodta a verejtékező griffendéles hátát, míg Harry és Alex, rosszul leplezve feltörni kívánó nevetésüket, a vastag porréteget felverve letelepedtek a sarokban álló ágyra.
- Ron h-halálfaló volt? – kérdezte Neville, miután nagyjából sikerült rendeznie arcvonásait. – Dumbledore csak annyit mondott nekünk, hogy Voldemort ölte meg őt... De hogy halálfaló volt? Ez borzalmas...
- És most úgy tűnik, Hermione is a rosszabbik oldalon áll – bólintott Harry. – Már senkiben sem bízhatunk.
- Akkor bennem miért bíztok? - kérdezte Neville összehúzott szemöldökkel. – Lehet, hogy álruhás halálfaló vagyok, vagy én is hazudok.
- Már ellenőriztelek – sóhajtott Draco. Neville, Alex és Harry egyszerre néztek rá.
- Hogyan? – kérdezték.
A szőke vállat vont. – Néhány egyszerű ellenőrző-bűbáj, és persze legilimencia.
Harry elhűlve figyelte a fiút. – Ijesztő vagy Draco Malfoy.
A mardekáros srác önelégülten vigyorgott.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
