C�m: InuYasha- Elhiszed?
Szerz�: Zsuzsee
Kateg�ria: anime, InuYasha
Szerepl�k: InuYasha, Kagome, Miroku, Kaede, Sango, saj�t szerepl�
Korhat�r: 12
Figyelmeztet�sek: szerepl� hal�la

�

Hitted volna?

Ha valaki tegnap azt mondja, ma meghalsz, elhitted volna?

Ha valaki tegnap azt mondja, nemcsak az �letet, de a szerelmed is elvesz�ted, elhitted volna?

Ha valaki tegnap azt mondja, elvesztesz mindent, elhitted volna?

Ha valaki azt mondja, �tadod azt egy gyermeknek, ami a legfontosabb, elhitted volna?

�n nem hittem ......

�

Az �let egy hatalmas k�rforg�s. Az ember meghal, �s �tadja hely�t a gyermeknek, hogy � is megtapasztalhassa az �let j� �s rossz oldal�t. �let �s hal�l…. V�ltakoz�s…. �n nem hittem el.

�

Nem hittem el…M�g most sem hiszem, pedig m�r �t�ltem. Akkor �s ott v�get �rt minden, de ezzel egyid�ben elkezd�d�tt egy �j. Mert ahol az �lom v�get �r, ott kezd�dik a val�s�g…

�

�

H�t l�ssuk, mi t�rt�nt velem, megismerhetitek t�rt�netem, amit tal�n elhisztek, tal�n nem.

�n nem hittem el….

�

*

- InuYasha! K�rlek gyere velem!- Kaede any� mag�hoz h�vta a hanyout, �s a kunyh� el�, egy fat�rzsre �ltek, besz�lgetni.

- InuYasha, furcsa �lmom volt az �jjel. Nem kertelek. Meghalt�l.

- Na �s?

�

*

�

Tudom, buta voltam, hogy nem vettem komolyan Kaede any� figyelmeztet�s�t. A b�szkes�gem nem engedte, hogy egy jelent�ktelen �lom miatt f�ljek. Jelent�ktelen… Akkor annak hittem…

Jelent�ktelen? Mit tarthatunk jelent�ktelennek az �letben? Egy vir�g? Egy fa? Egy dal? Az �letben semmi sem jelent�ktelen. Egy vir�g… Ahogy ott �ll a f�ldben, apr� szirmaival, jelent�ktelennek hissz�k. �m, ha valakit megb�ntunk, egy ilyen kicsike vir�ggal kiengesztelhetj�k.

Jelent�ktelennek t�n� dolgokb�l lesznek hatalmas tettek…

�

*

�

-�������� Na �s?- k�rdezett vissza az hitetlenkedve. – InuYasha, egy miko �lmai nem hazudnak! �lmomban l�ttalak a gonosszal harcolni. Harcolt�l, de v�g�l legy�z�tt. Meghalt�l.

-�������� �s Kagome?

-�������� � l�trehozta azt, amit te elvesztett�l.

-�������� Mit vesztettem el akkor Kaede?

-�������� Amit a hal�l elvesz, az �let visszaadja, ezt sose feledd… InuYasha.

�

Kaede any� fel�llt, �s mag�ra hagyta az �rtetlen�l figyel� InuYash�t.

�

*

A hal�l elvesz, az �let visszaadja… Mi lehet ez a dolog? Nem �rtem…

M�g most, ebben a k�ztes dimenzi�ban sem �rthetem meg az �let �s a hal�l sz�ps�g�t, k�z�s tev�kenys�g�t. Ti �rtitek?

�

*

-� InuYasha, mi a baj?- k�rdezte Kagome� a f�lszellemt�l, �s le�lt mell�.

-� Mi? �h, semmi. Kaede any� furcs�t �lmodott, �s m�ris a hal�lomat j�solja. Bolond v�nasszony, mindent t�l komolyan vesz. Hogy vagytok?- mosolygott amaz, �s megsimogatta szerelme has�t.

- Remek�l, a pici �s �n is.- � is mosolygott.

- L�tod? Semmi rendk�v�li nincs. M�r napok �ta nem �rezni semmilyen gonosz aur�t a k�zelben. Kaede bizonyosan t�ved.

Kagome elgondolkozott.

-�������� �n az�rt nem lenn�k ilyen k�nnyelm�. Mit mondott pontosan?

-�������� Csak annyit, hogy harcolok, de elbukom. Ez itt m�r hib�s! Engem holmi gonosz l�lek nem gy�zhet le! Ceh… Badars�g…

-�������� Te tudod, InuYasha. De az�rt vigy�zz magadra! Most menj�nk aludni, k�s� van m�r.

-�������� Rendben. – InuYasha megcs�kolta szerelm�t, �s elmentek, lefek�dni aludni.

�

*

Kagome is f�lt… F�lt, hogy elvesz�t engem. Csak �n nem vettem komolyan. Akkor m�r kezdett bennem kibontakozni a felvil�gosul�s, ugyanakkor m�gsem �rtettem semmit. Dr�ga Kagome… Ha tudtam volna, ha tudhattam volna!

�

*

�

-�������� InuYasha, �bredj!- Miroku kirohant a kunyh�b�l, nyom�ban a hanyouval. Egy �ri�si sz�rny gyilkolt a faluban, embert, n�t, gyermeket sem k�m�lt. Kegyetlen�l eltaposott mindenkit, kit�pte a sz�v�ket, �s mag�ba z�rta. V�rt�l, �s rothad� h�st�l b�zl�tt a leveg�, mindenki fej�t vesztve menek�lt, tehetetlen f�rfiak szor�tott�k magukhoz asszonyaikat �s gyermekeiket, �s v�rt�k, hogy a sz�rny az � sz�v�ket is kit�pje…

-�������� InuYasha, seg�tek!- Kagome a nyilaihoz kapott, �m ekkor �sszeg�rnyedt.

-�������� Felejtsd el!- sz�lt amaz. – Ilyen �llapotban felkelni sem engedlek! Mit k�pzelsz? Terhesen nem harcolsz! Sango! K�rlek vidd el �t �s Kaed�t Kirar�val, j� messzire a falut�l, hogy ne legyen bajuk! Mi Mirokuval int�zked�nk!

-�������� Rendben!-� a szellemirt�l�ny elindult az eml�tettekkel, �s felsz�lltak Kirar�ra, majd messze rep�ltek a falut�l.

�

*

Bolond voltam… Menek�ln�nk kellett volna… De akkor mi lett volna az emberekkel? Nem tudtam volna t�k�rbe n�zni, ha tudom, hogy egy eg�sz falunyi embert hagytam meghalni an�lk�l, hogy megpr�b�ltam volna megmenteni �ket!

�s most… Mostm�r nem kell t�k�rbe n�znem…

Akkor csak az volt a fontos, hogy Kagom�t biztons�gban tudjam, a gyermek�nkkel egy�tt.

Eldobtam az �letem…

�

*

�

-�������� Meghalsz, te mocskos szem�tl�da!- A hanyou lecsapott a sz�rnyre, miel�tt az el�rt volna egy kisgyermeket, aki futni akart, �m megbotlott egy k�ben. A fi� egy gyors k�sz�n�m�t rebegett, majd sz�leihez rohant, �s mindh�rman elmenek�ltek a falub�l.

-�������� Ki mer�szel? Ki mer�szel megt�madni engem, Ankou-t, a leghatalmasabb gonosz lelket ?

*

Hirtelen elfogott egy dejavu �rz�s… M�r f�l�ton j�rtam a meg�rt�s fel�…

Kagome, �let, hal�l, gonosz l�lek, minden k�zre j�tszott, csak �n nem figyeltem a jelekre! De mostm�r k�s�…

�

*

�

-�������� �n voltam! Mi�rt, tal�n baj?- k�rdezte InuYasha g�nyosan.

-�������� Csak ne l�gy ennyire �ntelt, te kis korcs! L�ssuk, mit tudsz!

-�������� InuYasha, ne! Csapd�ba akar csalni!- ki�ltotta Miroku, akit ekkor egy hatalmas hull�m sodort el, amit Ankou bocs�tott ki mag�b�l.

-�������� Hallgass, te bolond szerzetes! Na gyere, te kis senki!- �s fenyeget�en InuYasha fel� indult.

�

*

Hallgatnom kellett volna Mirokura… Tal�n ha elmenek�l�k vele egy�tt, nem t�rt�nik mindez… Nem volt okom maradni, hisz ekkor m�r egy �rva l�lek sem volt a faluban, voltak akik meghaltak, �m a t�bbs�g elfutott… �k j�l d�nt�ttek…

�

*

- Senki? Nem vagyok senki! Seperc alatt hamuv� leszel! Sz�lborda!!!- egy hatalmas erej� sz�lbord�t k�ld�tt a szellem fel�, �m az egy k�nnyed mozdulattal visszaford�totta a hanyou fel�, InuYash�nak �pp volt ideje elugrani.

- Mi a…- gondolta.

- Mi az kicsi korcs? Meglep�dt�l?

�

*

Val�ban meglep�dtem, de ink�bb azon, amit mondtam…A hangs�ly… Nem vagyok senki…

Akkor ki vagyok? Vajon ki voltam �n az �let k�rforg�s�ban?

Abban a percben nem tudtam gondolkodni, h�t harcoltam tov�bb…

�

*

- Meghalsz!!- ord�totta a hanyou, �s egym�s ut�n k�ldte a sz�lbord�kat a gonoszra, aki minden neh�zs�g n�lk�l h�r�totta �ket. A f�lszellem kezdett f�radni, m�g Ankou sz�m�ra m�r-m�r unalmas volt ez a harc.

- El�g! – sz�lt a szellem. –Meguntam a j�tszadoz�st, most �n j�v�k! V�ged korcs!

Egy �ri�si hull�mot k�ld�tt InuYasha fel�, aki egy ellenhull�mmal visszaford�totta. El�g gyenge ellenhull�m volt, hiszen m�r nagyon elf�radt, de m�g �pp el�g volt, hogy ne halljon meg.

- No l�m, ez egy �rdekes kis ellent�mad�s volt, kicsi korcs. L�ssuk, mit tudsz m�g!

Egy �rd�gi vigyorral a hanyou fel� suhintott, �s m�rgez� karmait k�ldte fel�.

�

*

M�r k�zel a v�g… Az �lom beteljes�lni l�tszik… Bolond voltam.

�

*

InuYash�nak nem volt ideje elugrani, a karmok a test�be f�r�dtak. Kimon�ja sz�tszakadt, v�re �t�zott feh�r fels�j�n, a m�reg pedig gyorsan sz�t�radt test�ben. Hamarosan mozdulni sem b�rt.

-�������� Na mi az kicsi korcs? Csak nem legy�ztelek? H�t akkor… �r�ltem a szerencs�nek!

A sz�rny, kegyelmet nem ismerve, kit�pte InuYasha sz�v�t, elnyelte test�ben �s elt�nt.

�

*

Itt �rt v�get. Akkor m�r nem dobogott benne b�szke hanyou sz�vem. De a lelkem egy darabja bennem maradt… A m�sik darabja elsz�llt, egy m�sik testbe…

�

*

- ����������!!!!- Kagome g�rcsben r�ngat�dzott, �s rettenetes �rz�se volt szerelm�vel kapcsolatban.

- Sango, hozz vizet, �s rongyokat! Kagome sz�lni fog!- Kaede a l�nyhoz rohant.

- Mi? M�r? De h�t m�g 3 h�napja h�tra van!- mondta Sango, mik�zben egy rongyot nyomott az any� kez�be.- Mi t�rt�nhetett?

- Ha valami lelki trauma �ri, beindulhat a sz�l�s! – az any� hirtelen �szbe kapott.

„�s Kagome?

� l�trehozta azt, amit te elvesztett�l.”

Az nem lehet!- gondolta Kaede, �s a tehetetlen l�nyra n�zett.- Nem halhatott meg…

�

*

� m�r tudta… Tudta, �s nem tehetett semmit… Bele sem gondolok mit �rezhetett akkor, ahogy n�zte az� �n Kagom�m, a sz�l�ssel vaj�dva…

*

�

-�������� Kaede any�, m�r l�tom a fej�t!- Sango izgatottan szor�totta bar�tn�je kez�t. P�r perc m�lva Kagome m�r a karj�ban tarthatta gyermek�t. A kisfi�t.

-�������� Mi lesz a neve, gyermekem?- k�rdezte az any�.

-�������� Inu…Yasha…

�

*

Az �n fiam…

Benne sz�letett �jj� a lelkem egy r�sze… �n pedig, halott voltam. Mellkasom �resen t�tongott, sz�vemet kit�pte a gonosz.

�Nemsok�ra megtal�ltak… A l�tv�ny felkavar� lehetett…

�

*

- NEEEEEEEEEEEE!!!! InuYasha!!!!!!!-� Kagome a halott fi�hoz rohant, k�nnyei patakokban folytak arc�n.

Kaede any� Kirara mellett �llt, �s s�rt, kez�ben a kicsi InuYash�val. Mi�rt nem hallgatt�l r�m, te bolond?- gondolta.

�

Sango a t�volban t�rdelt, Miroku mellett, aki �bredezni kezdett.

-�������� InuYasha?- k�rdezte.

Sango k�nnyes arcal a holtan fekv� fi� fel� n�zett.

-�������� Ne…Nem…ez… NEM LEHET!- �v�lt�tte Miroku, �s bar�tj�hoz rohant.

-�������� Mit csin�lt�l, te bolond? Mi�rt halt�l meg?- megfogta az �lettelen v�llakat, �s megr�zta �ket.

-�������� Kelj fel, hallod? Kelj m�r fel!!- Kagome cs�ndesen s�rva lefogta Mirokut, �s meg�lelte.

-�������� Elment.- csak ennyit tudott mondani, �s �jra el�t�rt bel�le a keserves zokog�s…

�

*

�s most, v�gre meg�rtettem. Az �reg meghal, �s helyet csin�l a fiatalnak, hogy az vigye tov�bb az �let l�ngj�t. Meghaltam, de a fiam tov�bb �rja t�rt�net�nket, ahogy majd azut�n az � fia, �s annak a fia.

M�r csak az f�j, hogy nem b�cs�zhattam el. �gy kellett meghalnom, hogy nem k�rhettem bocs�natot b�neim�rt, �s nem mondhattam el Kagom�nak, mennyire szeretem. Rem�lem tudj�k…

�

�s itt, a hal�l ut�n, m�r nem is olyan jelent�ktelenek a dolgok. Itt, ahol nincs semmi, csak a nyugalom, �s megbocs�t�s, egy apr� vir�g is csoda.

Egy vir�g… egy dal…egy fa… egy mad�r… egy sz�… egy hang… Egy f�rfi hal�la, egy gyermek sz�let�se…

Az �let csod�ja.

�

A k�rforg�s tov�bb tart. De az �n t�rt�netem itt v�get �r…

�