|
8. Oroszlánszívű Neville
2008.08.31. 15:42
Cím: I hate to disappoint you
Szerző: Zsuzsee
Kategória: nem anime, HP, Drarry
Szereplők: Harry Potter, Draco Malfoy, Ron Weasley, Hermione Granger, Neville Longbottom, Blaise Zambini, más szereplő, saját szereplő, Parvati Patil, Albus Dumbledore, Voldemort
Korhatár: 16
Figyelmeztetések: slash, szereplő halála, durva nyelvezet
Leírás: Harry Potter, a Kis Túlélő, világunk utolsó reménysége. De mi az ő utolsó reménysége? A barátai, természetesen. Azok, akik 11 éves kora óta mellette állnak. És ha minden hazugság volt? A lepel vészesen inog, ahogy Harry bizalma is. Barátból ellenség, ellenségből bizalmas, csalódások tömkelege, és a végső kérdés: van-e még valaki, aki igazat mond? Ötödik év. Drarry.
o0o0o0o0o0o
8.fejezet: Oroszlánszívű Neville
Harry betuszkolta köpenyét a táskájába, és várakozva nézett barátaira. Néhány Griffendéles, akik most indultak el a kastélyból, tisztes távolban megálltak tőlük, kezüket a pálcájukon tartva, és összeszűkített szemmel figyelték Dracót.
- Elhúznátok innen? – ordított rájuk a szőke. – Nem akarom megátkozni Harryt!
Mivel a diákok nem mozdultak, Harry intett nekik, hogy minden rendben.
- Biztos, Potter? – kérdezte a középen álló fiú, Bradley, aki hatodikos volt, és Harry inkább a követői, mintsem a barátai közé sorolta őt. – Ha gondolod, gyere inkább velünk...
- Nem, kösz Brad, megleszek. Sziasztok – mondta, majd karon ragadva Alexet és Dracót behúzta őket az egyik nagyobb bokor mögé.
- Nos, mi volna, amit el kell nekem mondanotok?
A két mardekáros összenézett.
- Harry... Biztos vagy benne hogy ez a megfelelő hely...?
- Nem. – A fekete hajú felemelte pálcáját, kihajolt a bokor mögül, és kiszórt néhány Disaudiót a közelben tartózkodók felé. – Na most már igen – hajolt vissza. – Tehát?
- Nézd, Harry...
- ... mi tényleg nem akarunk neked...
- ... semmi rosszat, és...
- ... hidd el, hogy ez nekünk is rossz, de...
- ... sajnos...
-... hát tudod...
- Áh, ne játszatok Weasley-ikreket! – fakadt ki Harry. - Draco, neked kuss. Alex, avass be, kérlek.
A barna hajú nagy levegőt vett.
- Hermione halálfaló.
Harry először döbbenten nézett rá, majd kitört belőle a féktelen röhögés. Hosszú percekig nevetett, már Draco vállába kellett kapaszkodnia, nehogy összeessen.
- Bocs, de ez... ez volt az legjobb poén, amit valaha hallottam – nyögte könnyeit törölgetve.
- Nem vicc volt, Harry. Ez az igazság.
- Ugyan Alex, ez te se gondolod komolyan – csóválta a fejét Harry, még mindig vigyorogva. – Hogy Hermione, a halálfalók között? Előbb vezetné be Dumbledore a Cruciatus használatát a diákokon fegyelmezési célból, minthogy Hermione a halálfalók közé álljon.
- Akkor bizony kemény év vár ránk... – sóhajtott Draco. – Harry nézd. Sajnálom, hogy ki kell ábrándítanom téged, de Granger sem különb, mint Weasley volt. A sárvérű ugyanott folytatja, ahol Ron abbahagyta: Voldemortnak kellenek a cuccaid. Hogy minek, azt nem tudjuk, de mindenképpen előnyhöz jut velük. Bármi áron, de megszerzi.
A griffendéles hátrált egy lépést.
- Ennyi erővel akár ti is lehetettek az ő kémei. Azért barátkoztok velem, hogy megszerezzétek tőlem a térképet és a köpenyt.
Draco felhorkant. – Kösz a bizalmat, Harry.
- És különben is – tette hozzá Alex -, Dumbledore bízik bennünk. Akkor te miért ne tennéd?
- Igazad van, bocsássatok meg... Csak... Hermione? – Harry megrázta a fejét. – Ezt már tényleg nem veszi be a gyomrom. Ráadásul még segített is nekünk. És hogyan verhette át Dumbledoret? Ez... Annyira valószínűtlen. És bizarr.
- Nem az, ha tudod az okát – mondta Alex. – Hermione azért teszi mindezt, mert mugli származásúként és Harry Potter barátjaként első volt a halálfalók listáján, mint kiiktatandó személy. Amíg együtt működik Voldemorttal, a családja biztonságban van.
Harry leült egy farönkre, és kezébe temette az arcát. – Ezt én egyszerűen nem hiszem el. Nem... Biztos van valami magyarázat a dologra.
Alex vigasztalóan a vállára tette a kezét.
- Harry, sajnálom.
- Én is... – mondta a griffendéles.
- Apropó – nézett rá Draco. – Hol van egyáltalán Hermione?
- Felrohant a klubhelységbe, miután... – Harry elhallgatott, és visszapörgette magában a reggeli eseményeket. Mi is történt? Reggeliztek, beszélgettek, aztán Hermione megvágta a karját, és el... – Várjatok csak! Mielőtt felment, elvágta a karját. Vagyis... A karjához kapott. A bal karjához. – Harry arca elsötétült. – Mondjátok, hogy Piton nem rohant el reggeli közben.
- De igen – mondta Draco. – Épp őt néztem, amikor felugrott, és... Nem gondolod, ugye...?
- Halálfaló-gyűlés?
A griffendéles bólintott, és kotorni kezdett a zsebében. Kis idő múlva egy apróra kicsinyített pergament húzott elő, majd térdére fektetve rábökött pálcájával. Az immár saját méretére változott térképet széthajtogatva, Harry végigvezette ujját a folyosók rajzán, majd megállapodott a Griffendél klubhelységnél. Draco és Aleksei érdeklődve figyelték a bűvös pergament a szemüveges válla felett.
- Szuper ez a térkép... –sóhajtott Alex. – Akarok egy ilyet.
- Én is...
- Hermione nincs a klubhelységben. Se a folyosókon. – Harry tovább forgatta a lapokat. – Se sehol másutt.
- Ez mi? – Draco a térkép egyik pontjára bökött, ahol a semmiből megjelent két pötty. – Perselus Piton... Hermione Granger – olvasta fel a szőke. Kérdőn nézett Alekseire, aki megvonta a vállát.
- Én nem tudom mi ez.
- Én viszont igen – mondta Harry. – Nézzétek... Ez a folyosó a klubhelységtől nem messze van.
- Egy mellékfolyosó?
- Nem is akármilyen! – kiáltott fel Draco. – Harry, ez nem az a szakasz, ahol a Szükség Szobája van?
- De, az – bólintott a fekete hajú. – De mit művelhettek ezek ott, ketten? Talán...
- ... ott tartják a halálfaló-gyűlést? – kérdezte Alex. Draco felhorkant.
- Persze, minden bizonnyal, és Dumbledore tolta be a széket a Nagyúr feneke alá. Gondolkozz már!
- Lehet, hogy elrejtettek bent valamit, amivel eljuthatnak a gyűlésre... – morfondírozott Harry. – Zsupszkulcs?
- A Roxfort területén nem lehet használni. A Szoba még biztosan benne van a bűbáj hatókörében. Más megoldás pedig nincs.
- Hát akkor keresünk! – vágta rá Alex magabiztosan. – De nem akarunk elindulni? Már úgyis vége a gyűlésnek, én pedig kezdek idefagyni. Jó lenne, ha még Hermione előtt leérnénk a Mézesfaláshoz.
- És útközben vigyáznunk kell, nehogy az idióta griffendélesek letámadjanak hátulról – tette hozzá Draco bosszúsan. Harry felnevetett, majd mindhárman (diszkréten, persze) kioldalaztak a bokorból, és elindultak a Roxmorts felé vezető úton, mindössze néhány értetlenül pislogó tanulót hagyva maguk után.
~S~
George óvatosan lefektette testvérét az ágyára, és egy vizes rongyot simított a homlokára. Fred megrándult az érintéstől, és lassan kinyitotta a szemét.
- Hazaértünk? – kérdezte halkan.
- Igen – mondta George, és leült az ágy szélére. – Nem hiszem el, hogy apa tényleg rád szórta a Cruciatust.
- Én se. Tesó, adnál egy pohár vizet? – George bólintott, és meglendítette a pálcáját, mire az éjjeliszekrényen feltűnt egy sötétkék pohár. Fred sűrű nyögések közepette feljebb csúszott, testvére pedig segített neki meginni a folyadékot. – Kösz. George, beszélnünk kell Dumbledore-ral. Tudnia kell, hogy Ginny megkapta a jegyet.
A fiú arcán megrándult egy izom. – Anyáék megőrültek. Miért kellett Ginnyt is bevonni az ő hülyeségükbe?
- Egyáltalán nekik miért kellett csatlakozni? – kérdezett vissza Fred. – Nem hiszem, hogy a mocsadékok között nagyobb biztonságban vagyunk, mint a Rendben, Dumbledore keze alatt. Különben is, Tudodki egy seggfej.
- Ismered anya teóriáját – nézett rá testvére.
- Igen, ismerem... Sajnos. – Fred felszisszent, ahogy megmozdította a kezét. – Alig hiszem el hogy csak pár méter magasról estem. Mintha a kviddicskarikákról zuhantam volna le...
- Ugyan, nem vagy te Oliver – vigyorgott George. – Viszont én azt hiszem, tényleg benézek az öreghez. Leadom az infót Ginnyről... Verity lent van?
Fred bólintott. – Minden nap bejár, tanévkezdés óta. Radmillával kétnaponta cserélnek.
- Akkor jó... Szólok neki hogy itt vagy, és nézzen fel néha. Aztán megyek Roxfortba. Vigyázz magadra tesó!
- Te is...
~S~
- Harry állj hátrébb! – A szemüveges és a két mardekáros megtorpant a hirtelen hangra, és körbenézett. A hátuk mögött Neville Longbottom állt, kivont pálcával. Bátor hangját meghazudtolta remegő keze és rémült tekintete. Látszott rajta, hogy még ő maga sem hiszi el, hogy meg akarja támadni Draco Malfoyt.
- Neville, jól vagy? – kérdezte Harry felhúzott szemöldökkel.
- I-igen... Me-menj arrébb Harry, ma-majd é-én megvédelek Ma-Malfoytól!
Draco először kerekre tágult szemmel bámult a fiúra, majd hirtelen szívből felkacagott. Mind Harry, mind Alex, de még Neville – aki időközben leeresztette a pálcáját – is értetlenül nézte az önfeledten nevető mardekárost. Szőke tincsei repkedtek az arca körül, ahogy egész testét rázta a kacagás. Egyszer csak elvesztette egyensúlyát, és mire Harryék észbe kaptak, már a bokáig érő hóban feküdve röhögött tovább.
- Draco... Abbahagynád? – kérdezte Harry türelmetlenül. – Nem mintha nem lennél szívderítő látvány, de lassan fél Roxmorts hülyének fog nézni.
A szőke háta mögött megtámaszkodott a kezeivel, és fültől-fülig érő vigyorral nézett az ijedt és értetlen Neville-re.
- Hát Longbottom, sosem hittem volna, hogy megérem a napot, amikor egymagad rátámadsz két mardekárosra, főleg hogy az egyik én vagyok – mondta Draco, majd feltápászkodott, és leporolta a nadrágját.
- Én se... – motyogta Harry.
- É-én csak... Megvédem Harryt tőled! – válaszolta a fiú, és megint Dracóra irányította pálcáját. - Ha... ha kell, meg is átkozlak!
Draco arcán – ha ez lehetséges – még szélesebb vigyor terült szét. Harry megítélése szerint, ha nem lenne a szőkének füle, valószínű, hogy körbevigyorogná a fejét.
A mardekáros azonban ahelyett, hogy elküldte volna Neville-t melegebb éghajlatra, a felmenőivel együtt, a fiú elé lépett, és kinyújtotta felé a jobb kezét.
- Longbottom, lenyűgöztél – mondta a griffendélesnek, aki bizonytalanul, és nem enyhén remegve fogadta el kinyújtott kezét. – Gyere velünk, meghívlak egy vajsörre!
- Mi?! – döbbent meg Neville. – Te, engem?
- Aha – vigyorgott Draco. Neville kétségbeesve nézett Harryre.
- Mit műveltél vele? Megátkoztad? – kérdezte, mire a szemüveges felnevetett.
- Nem. Ez Draco – mondta, és átkarolta barátja vállát. – Gyere te szőke szépség, szegény Neville-t már így is halálra rémítetted.
Alex megcsóválta a fejét, és mosolyogva nézte Harry és Draco párosát. – Szépek, nem? – kérdezte Nevilltől.
- De... – a griffendéles döbbentem nézte az egymás kezét fogó fiúkat. – Szépek...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
