Cím: I hate to disappoint you
Szerző: Zsuzsee
Kategória: nem anime, HP, Drarry
Szereplők: Harry Potter, Draco Malfoy, Ron Weasley, Hermione Granger, Neville Longbottom, Blaise Zambini, más szereplő, saját szereplő, Parvati Patil, Albus Dumbledore, Voldemort
Korhatár: 16
Figyelmeztetések: slash, szereplő halála, durva nyelvezet

Leírás: Harry Potter, a Kis Túlélő, világunk utolsó reménysége. De mi az ő utolsó reménysége? A barátai, természetesen. Azok, akik 11 éves kora óta mellette állnak. És ha minden hazugság volt? A lepel vészesen inog, ahogy Harry bizalma is. Barátból ellenség, ellenségből bizalmas, csalódások tömkelege, és a végső kérdés: van-e még valaki, aki igazat mond?Ötödik év. Drarry.

o0o0o0o0o0o

1.fejezet: 50 pont, mert öt perc, és mert jogom van hozzá!

Ahogy a pincefolyosóra ért, Harry megszaporázta lépteit. Még így is rekordsebességgel értem ide – gondolta. Persze ha Ronald kegyeskedett volna felkelteni reggel, ahogy ígérte, talán még reggelizni is jutott volna ideje. De nem... Ronnak nyilván valami rettentő fontos dolga akadt, mivel még csak nem is a Griffendél-toronyban aludt.

-          Piton megesz reggelire, ebédre, és vacsorára is egyben... Persze előbb rendesen megrág, úgy az élvezet... – motyogta csak úgy magának, miközben óvatosan kopogott a bájitaltanterem ajtaján, majd belépett.

-          Nahát! Csak nem? Mr. Potter megtisztelte szerény személyemet azzal, hogy kegyeskedett lefáradni az órámra. Tapsot Mr. Potternek!

A mardekárosok tapsviharától kísérve Harry elfoglalta a helyét Hermione mellett. Se Lavender, de Ron nem jött órára. Persze Lavender beteg, de hol lehet Ron?

Harry előkotorta táskájából a Piton által nemrég kért Baj-italból bájital című kötet frissen beszerzett példányát, és magában megjegyezte, milyen könnyen megúszta a késését.

-          Oh, igen. Természetesen 50 pont a házától, Mr. Potter. – Piton szinte odaköpte a fiúnak a nevét.

-          Mi? De hiszen csak 5 percet késett! Nem vonhat le percenként 10 pontot, ez igazságtalanság!

-          Gratulálok Finnigan hogy 15 évesen sikerült megtanulnia osztani, ez valóban nagy teljesítmény, mindazonáltal úgy érzem, e pillanatnyi sikere és az, hogy nem felejtett el ma órára jönni, mint egyes tanulók, nem jogosítja fel arra, hogy megkérdőjelezze oktatói jogaimat, ahogyan arra sem, hogy felesleges locsogással akadályozza az óra menetét! Egyetért velem, Finnigan?

Seamus elmotyogott egy halk „Igen, uram”-ot, miközben próbált minél jobban eggyé válni a székkel. Harry együttérzően nézett rá.

-          Nos – folytatta Piton -, mivel nagyjából fél percet beszéltem, 25 pontot vonok le magától, Finnigan. Recept a táblán.

„Azért kösz!” – tátogta Harry Seamusnek, majd visszafordult Hermionéhoz, aki a táblán álló receptet fikszírozta.

-          Ez durva volt. Elemében van ma reggel... – mondta a lány, és Piton felé bökött a fejével. – Hozol egy üveg tatuepét? Addig lemérem a porított denevérszemet. – Harry bólintott, és a tárolószekrényhez sietett. Visszafelé menet Pansy véletlenül lábával Harry elé tolta a táskáját, amiben megbotlott, és elejtette a tatuepés üveget.

Piton, mintha csak ezt a percet várta volna, villogó szemekkel fordult a fiú felé: - Pazaroljuk az iskola készletét, Mr. Potter? 10 pont a griffendéltől, mivel csak egy üvegcsét tört el. Remélem egyetért velem, Mr. Finnigan?

Seamus arca elé emelte bájitalkönyvét, és padtársa rémült tekintetéből ítélve igencsak kellemes vakációt kívánhatott a professzornak.

-          Ne is törődj velük – sóhajtott Hermione. – Vigyázz, a szamócát csak harmadiknak tesszük bele! Előtte még kell a kockázott édesgyökér.

-          Mintha érdekelne – vont vállat a fiú.

-          Érdekelhetne. A ködkeltő bájital elég bonyolult, bizonyára benne lesz az RBF feladatokban, ahogyan a...

-          ... a vidító varázs, a mandragóra, a Jupiter 12 holdja és a sárkányvér 12 felhasználási módja. Lassan álmomból felverve is fel tudom sorolni őket.

-          Helyes. – Hermione az üstbe öntötte az édesgyökér-kockákat. – Egyébként nem tudod hol lehet Ron?

Harry vállat vont. – Én is ezt akartam kérdezni tőled. Az éjjel nem aludt a toronyban. Fura, nem?

A lány bólintott, majd közelebb hajolt Harryhez. – Még furább hogy Piton mintha észre se vette volna, ami kizárt, hiszen nagyon jól tudja hogy Lavender a gyengélkedőn van, mégis vagy 30 pontot levont tőle. Viszont Ront egyszerűen figyelmen kívül hagyta.

- Tényleg fura – bólintott a srác, és a professzorra nézett.

Azonban nem csak ő tett így. Mi történik itt?

~S~

-          Féregfark, kérlek, nyisd ki az ajtót a barátunknak.

-          Igen, nagyúr.

A köpcös kis emberke az ajtóhoz döcögött, és fémkarjával egyszerűen elmorzsolta a rajta lógó lakatot. – Elnézést uram... Reparo! Alohomora!

Az ajtó egy kattanással kinyílt. Féregfarknak épphogy sikerült félrelépnie a rajta bezuhanó test elől. Az alak talpig mocskos és véres volt, haja színét és arcát lehetetlen volt kivenni. Voldemort lassan felemelkedett a kényelmes foteléből, és ráemelte a pálcáját: - Tergeo!

A pálca leszippantotta a koszt a földön fekvő fiúról. – Nagyuram... Kérlek...

- Hallgass. Teljesítetted a kérésem?

- Uram, ő nem...

- Te is hallgass, Peter. Tehát, Ronald, teljesítetted amire kértelek?

Az alak megvonaglott. – Ne.. em. De Nagyúr, hidd el, én...

-          Én elhiszem, hogy igyekszel, Ronald. Csakhogy nekünk ez nem elég. Tettek kellenek, nem ígéretek. Kell a térkép és a köpeny.

-          De Harry... ő... magával vitte őket. Nála voltak a táskájában, és én nem...

-          Nem tudtad? Ez igen sajnálatos. Crucio!

Ron ordításába egy fiatal lány sikítása vegyült. A fal mellett egy vörös hajú lány térdelt, arcán könnyek csorogtak.

-          Nahát. Csak nem... Nagyszerű. Féregfark, kérlek, szedd össze a barátunkat. – Pettigrew hús-vér kezével felemelte az alélt Ront a földről, és a kanapéra dobta. – Figyelj rám, ifjú Weasley. Szerezd meg Pottertől a köpenyt, és a térképet. Mindegy hogyan, de minél hamarabb. Ha nem, a húgod látja kárát. – Voldemort a könnyáztatta arcú lány felé bökött. – Megérzed, ha kínzom. És ígérem, ó megígérem hogy kínozni fogom. Megértetted?

-          Meg.

~S~

Harry verejtékben fürödve ébredt fel. Binns professzor semmit nem vett észre rémálmából. Bár, valószínűleg a kísértetoktató azt sem venné a szívére, ha valamelyik diák atombombát robbantana mellette. Egymás között a diákok azt suttogták, életében sem volt egy fürge ember, de kísértetként még érdektelenebb lett a dolgok iránt.

Harry körbenézett. Mágiatörténet órájuk – akárcsak a bájitaltan és az átváltoztatástan – a mardekárosokkal volt együtt. Diáktársai mind unottan firkálgattak, könyvüket lapozgatták, kártyáztak a pad alatt, de volt aki a padon; Pansy Parkinson és barátnői nem zavartatták magukat, hangosan visítoztak a lány új sztoriján, miszerint egy jól irányzott diffindóval leszakította a szoknyáját egy hugrabugos negyedévesnek. A szemüveges fiú elfordította a fejét. Hirtelen undor fogta el, ahogy Malfoyra pillantott, de elképedés váltotta fel, mikor a szőke visszanézett rá. Szemeiben nyoma sem volt annak a hideg és gúnyos arisztokrata fénynek, ami mindig övezte a fiút. Egyszerűen csak egy srác volt, aki valami miatt aggódott. Némán eltátogta Harrynek a „Beszélnünk kell!” mondatot, és tovább folytatta sakkpartiját Zambinivel. Harry tétován bólintott, majd megkocogtatta Hermione vállát, aki egy apró mordulással jelezte nemtetszését.

-          Harry, ne most. A trollok középkori háborúinak következményei biztosan benne lesznek a ...

-          ... mágiatörténet vizsgában, igen. De ez fontosabb.

-          Az RBF vizsgáinknál?! – A Hermione arcára kiülő tömény döbbenet megnevettette Harryt.

-          Igen. Na figyelj. Malfoy beszélni akar velem. De nagyon furcsa volt. Jó lenne ha velem jönnél. És ki kell derítenünk hol van Ron.

Hermione bólintott, majd újfent Binns professzorra fordította figyelmét, aki új fejezetbe lépett az olvasásban, és a – Harry szerint borzalmasan unalmas – trollmentesítő hadjáratokat kezdte taglalni.