Cím: Egy kézilabdás naplója
Szerző: Zsuzsee
Kategória: nem anime
Szereplők: -
Korhatár: 16
Figyelmeztetések: durva nyelvezet

Leírás:

Egy csapat, akik azért küzdenek, hogy megnyerjék a bajnokságot. Egy város, ahol sosem unatkozol. Egy család, ami csak kicsit furább az átlagnál. És egy lány, aki nem találja a helyét. Barátok, barátnők, álmodozás, szerelem, tengerpart, sport, és tanulás. A tinédzserkor szépségei...

o0o0o0o0o0o0o

A sokktól alig emlékszem, hogy mi történt az elmúlt órában...

Valami olyasmi, hogy...

oOoEKNoOo

-          Engem? – kérdezte Brett, és letette a kezében lévő dolgokat. – Hát akkor, megtaláltak.

A magasabbik rendőr bólintott. – Én George Broght vagyok, ők pedig a kollégáim, Martin Hult és James Graw. Parancsoljanak – A kezembe nyomott egy papírt. - , itt a házkutatási engedély. Martin – fordult a társához. Amaz bólintott, és a harmadik zsaruval együtt bevetették magukat a szobámba.

-          Már elnézést – szólaltam meg nagy sokára. – Elárulnák, hogy mégis mit keresnek?

-          Természetesen. Tegnap este feljelentést tettek Mr Collins ellen.

-          Milyen alapon? – kérdezte a bátyám. Az arcáról le lehetett olvasni, hogy gőze nincs arról, mi folyik itt.

-          A vád szemérem elleni erőszak, és lőfegyverrel való visszaélés.

-          MI?! – Tyler, Heather, Brett és én egyszerre kiáltottunk fel. – Ez... Ez lehetetlen – rázta a fejét Ty.

-          Inkább mondják azt hogy valószínűtlen. – A két fiatalabbik rendőr úgy tűnik végzett a szobámban, és most Brett ajtaját tárták ki. – A lehetetlen egy elég erős szó.

-          Maga már csak tudja igaz?  - csattantam fel. – Egyáltalán mit kerestek a szobámban? Talán arra gondoltak, hogy Brett a tamponjaim között rejtette el a P90-esét?

-          Vagy hogy a zoknis fiókodba dugta el az Uziját – vonta meg a vállát Heather, de láttam rajta, hogy bizonytalanul méregeti a rendőröket.

-          Nahát, nahát – mosolygott Broght. – A hölgyek egészen jól ismerik a lőfegyvereket.

Felvontam a szemöldököm. – A tájékozottság mióta bűn, biztos úr?

-          Vigyázz mit mondasz – figyelmeztetett Tyler, és gúnyosan végigmérte a főmuftit. – Még a végén rád fogja, hogy valami Irakból szökött terrorista vagy.

-          Kérem, fiatalember, hölgyeim, nyugodjanak meg.

-          NYUGODJAK MEG? – kiabáltam. – A bátyámat éppen le akarják tartóztatni, ráadásul ok nélkül, és akkor nyugodjak meg? Maga eltévesztette a házszámot, uram.

Halk nyikkanást hallottam, mire megfordultam. Brett szobájának ajtajában ott állt a két rendőr, az egyikük, Graw egy kisméretű, feketés fegyvert lóbált egy átlátszó műanyagzacskóban.

-          Ez nem igaz... – suttogtam, és Brettre néztem. Ő ijedten kapkodta a fejét, a rendőrök, és köztem.

-          Feltételezem, a kisasszony felismeri a fegyvert.

-          Ez... egy V5FG*.  

-          Nem... nem... Sue, nehogy elhidd! Ez nem az enyém! Hallod? Sue! – Brett kétségbeesetten kiabált, miközben a barna hajú Hult mögé lépett, és megbilincselte.

-          Brett Collins, letartóztatom lőfegyverrel való visszaélés és szemérem elleni erőszak vádjával. Joga van hallgatni, bármi, amit mond felhasználható ön ellen. Joga van ügyvédet fogadni, amennyiben nem kíván, vagy nem áll módjában, a bíróság köteles ön mellé kirendelni egyet. Van kérdése?

-          Nincs kérdése! – válaszolt Brett helyett Tyler.

-          De én...

-          Brett, jogod van hallgatni, úgyhogy kuss legyen! Uraim – Tyler a rendőrökhöz fordult. – Mivel Brett még nem töltötte be a tizennyolcat, fiatalkorúnak számít. Egyelőre ne beszéljünk letartóztatásról, csak őrizetbe vételről. Joga van hozzá, hogy értesítsék az általa megjelölt hozzátartozót.

-          Mondtunk mi olyat, hogy nem teheti? – kérdezte Hult.

-          De nem is mondták, hogy megteheti! Kötelesek minden jogát ismertetni vele.

-          És amennyiben mi ezt elmulasztjuk, szerencsére a fiatalember figyelmeztet minket. Nos, Mr Collins – Broght a bátyám felé fordult. – Kit kíván értesíteni?

-          Én... a... a nevelőapámat, Kris Kellert.

-          Rendben. Nos addig is, Mr Collins, kénytelenek leszünk önt bevinni a rendőrségre. – Hult megrántotta Brettet, és az ajtó felé tolta. – Kívánja valamelyikőjük elkísérni?

-          Igen, én! – vágta rá Tyler. Beszaladt a szobába, felkapott egy pólót és egy nadrágot, és felhúzta a cipőjét. – Konyítok valamit a joghoz, az anyám ügyvéd. Amíg Kris nem jön, melletted leszek – mondta Brettnek, majd hozzám fordult. – Hívd fel anyát!

Azzal a három rendőr, a tesóm, és Tyler kiléptek a lakásból.

oOoEKNoOo

Nem tudom mennyi idő telt el azóta. Talán egy óra, vagy több.

Fucky hamar összeszedte magát, kikereste Brett telefonjából Mrs Jackson számát, elmagyarázta neki a helyzetet, miközben én csak ültem a kanapén, még mindig köntösben, kócosan, és bámultam magam elé.

Nem hiszem el...

Hogy Brett... Nem, az kizárt.

-          ... vagy?

-          Tessék? – Felpillantottam. Fucky előttem térdelt, és egy bögre teát tolt az orrom alá.

-          Azt kérdeztem jól vagy-e.

Megráztam a fejem. – Nagyon félek. Brett... Jaj Heather... – sírni kezdtem. Heather mellém ült és átölelt.

-          Nyugi, nem lesz semmi baj! Tyler anyukája jó ügyvéd, és ha Brett tényleg ártatlan, akkor se perc alatt kihozza!

Eltoltam magamtól Heathert. Kitöröltem a könnyeket a szememből, és keményen néztem rá.

-          Mi az hogy ha ártatlan?

-          Mi az hogy mi az hogy?

-          Brett biztos, hogy ártatlan! Heath, te is ismered... Soha nem lenne képes ilyesmire! Nézd, én nem tudom, kié ez a fegyver, és hogy került ide, de biztos, hogy nem Bretté. Száz, sőt, háromszáz százalék!

-          Oké, én elhiszem – barátnőm felsóhajtott. – De azt a fegyvert itt találták meg. Brett táskájában.

-          Tanácstalan vagyok... – Lerogytam a kanapéra. Fel is pattantam azonnal, mert megcsörrent a telefonom. Befutottam érte a szobába, majd visszaültem Heather mellé.

- Halló?

- Susan? Kris vagyok.

- Kris! – Heather közelebb hajolt, hogy hallja. – Mi történt?

- Valami csaj feljelentette Brettet, hogy fegyverrel kényszerítette őt orális szexre.

- Hogy micsoda?! – kiáltottunk fel egyszerre Heatherrel. – Ki volt az a szánalmas, hülye picsa, aki...

- Sue, nyugi! Maedea** már itt van, most hallgatják ki Brettet. Nagyon úgy néz ki, hogy bent tartják 72 órára. Addig nyomoznak, vizsgálatokat készítenek, satöbbi.

- Vizsgálatokat?

- Ujjlenyomatokat keresnek a fegyveren, meg valami... olyan vizsgálatról is beszéltek. Hogy kiderítsék, megerőszakolta-e, és hogy valóban elkövetett-e szemérem elleni erőszakot. Mindenesetre, a lány itt van az anyjával, és nagyon zaklatottnak látszik.

- Ki az? – kérdeztem, és ökölbe szorult a kezem. – Csak kapjam a kezeim közé azt a kis...

- Nem ismerem, de Tyler igen. Mikor meglátta, elhordta mindennek, ami eszébe jutott, aztán akkora pofont lekevert neki, hogy ha az anyja nem kapja el, felborul a lány. Az a nagydarab rendőr meg is fenyegette, hogy még egy ilyen, és őt is őrizetbe veszik.

- Hol van most Tyler? – kérdezte Heather.

- Hazaküldtem. Mármint oda, az én lakásomba. Maradjatok ott Sue, te is, meg Tyler is. Maedea most egy darabig itt lesz bent, ahogy én is. Anyádat is felhívtam, ő is úton van ide. Nagyon fontos, hogy nyugodj meg, nem lesz semmi baj.

- Mi van Brettel?

Kris felsóhajtott. - Elég borzasztóan érzi magát, gondolhatod. Megjött anyád, le kell tennem. Hívlak, ha van valami. Szia!

-          Szia...

Ledobtam az asztalra a telefont, és hátradőltem. Heather rám nézett.

-          Itt maradjak?

-          Mi? Ja... Nem, nem muszáj. Menned kéne?

Barátnőm sóhajtott. – Anyám megígértette velem, hogy hazamegyek délre. Tudod, éppen költözködünk, és... De ha akarod, itt maradok.

-          Nem, tényleg nem kell. Megleszek, köszi, Tyler itt lesz.

-          Akkor oké – mondta, én viszont láttam a mosolyt a szája sarkában. Jézusom, hogy neki még most is ezen jár az esze!

Fucky felállt, és összeszedte a cuccait. Az ajtóból még visszanézett. – Ha valami, bármi van, hívj!

Bólintottam, ő pedig becsukta maga után az ajtót.

oOoEKNoOo

Miután Heather elment, elkezdtem össze-vissza téblábolni. Felöltöztem, rövidnadrágba és egy ujjatlan pólóba, aztán elkezdtem reggelit csinálni, de rájöttem, hogy egy falat se menne le a torkomon. Abbahagytam, de később eszembe jutott, hogy Tyler biztos éhes lesz úgyhogy folytattam.

Apropó Tyler.

Hol marad már? A rendőrség alig egy félórányira van innen. Ha gyalog jött, akkor is már itt kéne lennie.

Bekapcsoltam a TV-t.

Aztán kikapcsoltam.

Elkezdtem mosogatni.

Aztán abbahagytam.

Hol van Tyler?! Remélem nem csinált hülyeséget.

* Itt a V5FGről egy kép :)  http://regi.terasz.hu/kepek/625_1768_2.gif

** Maedea Jackson (Tyler anyukája)